Gróf Széchenyi István (1791–1860), akit kortársai „a legnagyobb magyarnak” neveztek, nemcsak politikai és gazdasági reformer volt, hanem rendkívül érzékeny, szenvedélyes érzelmi életű ember is. Naplói és levelei tanúsága szerint szerelmi élete bonyolult és gyakran ellentmondásos volt: erős érzelmi kötődések, idealizált szerelmek és belső vívódások jellemezték. A korabeli források és a kutatások – köztük Vissi Zsuzsanna tanulmánya a Rubicon 1991/5. számában – hangsúlyozzák, hogy Széchenyi személyiségének egyik fontos vonása az érzelmi szélsőségesség volt, amely szerelmi kapcsolataiban is megmutatkozott.
Fiatalabb éveiben több nő iránt is erős vonzalmat érzett, de sokáig nem talált tartós társat. Szerelmei gyakran elérhetetlenek voltak számára, ami csak fokozta belső feszültségét és önvizsgálatát. Ezek az érzelmi tapasztalatok hozzájárultak ahhoz az önreflexív, naplóíró személyiséghez, amely Széchenyit jellemezte. A kutatók szerint az eszményi, tiszta szerelem iránti vágy különösen erős volt benne, ezért kapcsolatait gyakran idealizálta.
Életének legfontosabb szerelme és társa Seilern Crescence grófnő lett. Crescence 1799-ben született, és korábban Zichy Károly gróf felesége volt. Széchenyi már az 1820-as években mély érzelmeket táplált iránta, de kapcsolatuk csak Zichy halála után teljesedhetett be. Hosszú, több mint egy évtizedes érzelmi kötődés után 1836. február 4-én házasodtak össze Budán.
A házasság nem csupán romantikus kapcsolat volt, hanem szellemi és érzelmi szövetség is. A kortársak és az utókor gyakran „múzsaként” emlegették Crescence-t, aki inspirálta és támogatta Széchenyit munkájában. A grófnő igyekezett alkalmazkodni férje hazájához is: magyarul tanult, és aktívan részt vett a családi és társadalmi életben. A döblingi években, amikor Széchenyi súlyos lelki válságba került, Crescence hűségesen mellette maradt, és nagy szerepet vállalt a család és a birtok ügyeinek irányításában.
Széchenyi szerelmi élete tehát nem pusztán magánéleti epizódok sora volt, hanem személyiségének és gondolkodásának fontos része. Crescence-szel kötött házassága végül olyan érzelmi stabilitást adott számára, amely mellett a magyar reformkor egyik legjelentősebb alakjává válhatott.